Egy olyan kifejezetten hátrányos gazdasági helyzetben, amiben jelenleg is élünk, a stabil megélhetés kulcsfontosságú. Hogyan alakulnak a munkaerő piaci tendenciák, mi történik a pályakezdőkkel? Mely területeket érinti leginkább a változás? Kell-e engednünk az igényeinkből, ha igen, mekkora kompromisszum megkötése indokolt? Hogyan lehetünk értékes munkavállalók kevés tapasztalattal is? Cikkünkben erre igyekszünk rálátást nyújtani, munkaközvetítő oldalról vizsgálva a kérdést.
A vírus gazdaságra gyakorolt hatását nem lehet elvitatni. A terasznyitás küszöbén, a gazdaság újraindításának reményével telve, talán az álláskeresők is bizakodóbban állnak a jövőhöz, és idővel megnövekszik a számukra elérhető lehetőségek száma.
A megélhetés azonban nem türelemjáték. A pandémia legerősebben, talán a szolgáltató szektorra nyomta rá a bélyegét. Az éttermek személyzetének jó része leépítésre került, és sok vendéglátó egység be is zárt, amennyiben nem állt módjában kialakítani az érintkezésmentes kiszolgálás, illetve a házhozszállítás logisztikai kívánalmait. A szállodák, és üdülő helyek szintén tömegesen kerültek szorult helyzetbe, akár az utazási irodák, vagy taxi társaságok. Ez persze csak a jéghegy csúcsa, hisz erősen kell kutatni ahhoz, hogy olyan szegmenst találjunk, amire nem volt negatív hatással a vírus.
Azok számára, akiket nem rapid módon ért a csapás, a home office lett az új norma, és a work-life ballance teljes felborulása mellett is, csak remélni lehetett, hogy nem lesznek leépítések áldozatai. A legtöbb cég a „last one in, first one out” stratégia értelmében a szervezeti hierarchia attribútumain túl, az érkezési sorrendet tartja szem előtt a leépítések eszközlésénél. Így az elbocsájtások leginkább (bár nem kizárólag) a fiatal pályakezdőket érintették. Munkavállalóként, függetlenül a cégnél töltött idő mértékétől, enyhén szólva is kényelmetlen érzés szembesülni azzal, hogy pótolhatónak bizonyul valaki. Friss diplomával/oklevéllel a kézben, nagy reményekkel indult neki a munkakeresésnek több fiatal még 2019-ben. A reményeket a körülmények realista cinizmussá, majd sokaknál pesszimista passzivitássá mérsékelték. A pályakezdők közül is leginkább az alacsonyabb végzettségű csoportok voltak érintettek a munkanélküliség kapcsán. Mostanra enyhülni látszik a helyzet, a probléma azonban továbbra is fenn áll.
Hogyan néz ki a helyzet számokban?
Vegyük példának az NFSZ oldalán elérhető statisztikák egyik legrosszabb időszakát, 2020 december havát, és a jelenlegi helyzetet.
2020 december
A regisztrált munkakeresők száma 2020. decemberében:
- az NFSZ jelentése szerint az előző év azonos időszakához képest 23,8%-kal nőtt.
- Összesen 290,7 ezer álláskereső szerepelt a nyilvántartásban
- Decemberben bejelentett álláskeresők: 40,6 ezer fő.
Bejelentett új pozíciók 2020.decemberi száma:
- Bejelentett új állások száma 17,3 ezer. Az állások iránti igény tehát közel sem állt egyenes arányosságban a kínált pozíciók számával.
Az álláskeresők képesítése
- Pályakezdők száma: 22,1 ezer
- 39,4% általános iskola
- 14,4% szakiskola
- 17,3% gimnázium
- 23% szakgimnázium
- 5,5% felsőfokú végzettség
2021 április
A regisztrált munkakeresők száma 2021. áprilisban:
- az NFSZ jelentése szerint az előző év azonos időszakához képest 5,2 %-kal csökkent.
- Összesen 287,8 ezer álláskereső szerepelt a nyilvántartásban
- Áprilisban bejelentett álláskeresők: 22,9 ezer fő.
Bejelentett új pozíciók 2021.áprilisi száma:
- Bejelentett új állások száma 18,5 ezer
Az álláskeresők képesítése
- Pályakezdők száma: 20,9 ezer
- 43,1% általános iskola
- 14,2% szakiskola
- 16,6% gimnázium
- 20,8 % szakgimnázium
- 5,3 % felsőfokú végzettség
Miért hátrányos már pályakezdőként a kispadra kerülni?
Humánerőforrás szolgáltatóként elmondhatjuk, hogy bár mindig vannak, és lesznek olyan cégek, akik nagyra értékelik a tanulási hajlandóság és őszinte lelkesedés képességét, a munkaerőpiacon a tapasztalat beszél, a lelkesedés ugat. Egy igazán eltökélt munkaadó felelősséget vállal a potenciális szakemberért, és ha lát benne fantáziát, invesztálni is fog a képességeibe és kurzusok, mentorprogramok által „neveli ki” az új generációs álom alkalmazottat. Ugyanakkor a tapasztalat hiánya kockázatot is jelent. Egy gazdaságilag bizonytalan helyzet közepén pedig a kockázatvállalás nem szerepel az első teendők között a listán.
Hogyan hozzuk ki a helyzetből a legtöbbet?
A „Jó pap holtig tanul” esetünkben egy olyan klisé, ami igazabb nem is lehetne. A tapasztalat deficit kevésbé kívánatos munkavállalóvá tehet minket, ugyanakkor (online) kurzusok elvégzésével és a legújabb technológiák, módszertanok elsajátításával versenyelőnyre is tehetünk szert. Vannak cégek, amik azért küzdenek, hogy fennmaradjanak, és ez jelenthet fókuszeltolódást a technológiai naprakészség felől, a mindennapi folyamatok optimalizálása felé. Amennyiben munkavállalóként képes vagy egy olyan univerzális értékplatformot kiépíteni, mellyel bizonyítod, hogy megérted a jelenlegi helyzetet, rálátással rendelkezel a piac változásaira, a legújabb megoldásokra és képes vagy a megcélzott céget a „jövő” felé mozdítani, szinte biztosan meg fognak fontolni a toborzásnál és a kiválasztásnál.
A lényeg tehát, hogy a lehető legtöbb időt fordítsd önképzésre és piackutatásra, mert hosszú távon megéri.
